Slider

12 izuleti bantalmakra

 

Gyógytea ízületi bántalmakra 100g

 
1499 Ft

 

Szálas gyógytea keverék

 

Összetevők: borókabogyó, csalánlevél, zsályalevél, kis ezerjófű, tárnicsgyökér, kutyabengekéreg, nyírfalevél, veronikafű

Kiszerelés: 100 g

 

VÁSÁRLÁS

 

 

Használati javaslat:

A csészébe helyezett 3 g teakeveréket (csapott evőkanál) 2,5 dl forrásban lévő vízzel leforrázzuk. A forrázatot lefedjük, és 15 percig állni hagyjuk, majd kihűlést követően tetszés szerint ízesíthetjük. A főzetet fogyasztás előtt leszűrjük.

 

Figyelmeztetés:

Fogyasztása terhesség alatt, illetve 12 éves kor alatt nem ajánlott. Az ajánlott mennyiséget ne lépje túl.

 

Leírás:

A boróka (Juniperus communis) bogyóját sokan csupán fűszernövényként vagy a gin alapanyagaként ismerik, azonban gyógynövényként is megállja a helyét. Reumás panaszokra ajánlják leginkább, anyagcsereserkentő, vizelethajtó hatása miatt, továbbá az ízületi gyulladásokra is jótékonyan hathat. A csalán (Urtica dioica) ún. vértisztító és vizelethajtó hatása révén távolít el a szervezetből bizonyos felhalmozódásra hajlamos anyagokat, gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van, ezáltal szintén hatásos lehet ízületi betegségekben. A csalánfélékkel rokonságban álló orvosi zsálya (Salvia officinalis) is megemlítendő a sorban, szintén ismert gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatásáról. A kis ezerjófű (Centaurium erythraea) virágos hajtása közismert étvágyfokozó hatásáról, azonban a fentebb (és ezután) említett gyógynövényekkel együttesen az ízületi problémák enyhítésében is használható. A tárnics, vagy más néven encián (Gentiana) is hasonló hatásokkal bír egyes források szerint, míg a kutyabenge kérge (bengekéreg) (Frangula alnus) – melyet több hónapon át szárítanak – is tartalmaz olyan anyagokat, melyek hasznosíthatóak a reumás panaszok mérséklésében. A közönséges nyír (Betula pendula) kiváló vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A „minden bajra jó orvosságként” emlegetett orvosi veronikafű (Veronica officinalis) valóban számos egészségügyi problémában jelenthet segítséget, de leginkább a vizelethajtó és vértisztító teák alapanyagaként szokták felhasználni.

A borókabogyót, csalánlevelet, kis ezerjófüvet, tárnicsot, kutyabengekérget, nyírfalevelet és veronikafüvet tartalmazó gyógytea-keverékünk ezek alapján enyhülést nyújthat az ízületi panaszokban.

Tudjon meg többet a termékről!

Sokak úgy gondolják, hogy az ízületi problémák kizárólagosan az idősebb korosztályt érintik – azonban ez nem igaz. Számos betegség és állapot, genetikai meghatározottság hajlam és életmódbeli tényező okozhat ízületi bántalmakat már csecsemő- és később fiatalkorban is, melyek nagymértékben meg tudják nehezíteni a mindennapi életet. A hosszantartó gyógyszeres kezelés vagy a műtéti beavatkozások mellett azonban kiegészítésként egyéb, természetesebb módokon is enyhíthetünk ezeken a panaszokon – például gyógynövények által.

Az ízületi bántalmak a reumatológia tudományterülete alá tartoznak, melyek a mozgásszervek fájdalommal és/vagy funkciózavarral járó, nem traumás eredetű megbetegedéseit jelentik (1). A reumatológiai betegségek komoly népegészségügyi problémát jelentenek: az érintettek betegségük (legtöbbször) krónikus lefolyása miatt jelentős terhet rónak az egészségügyre és a társadalomra, továbbá, a sokszor nem túl pozitívak ezen betegek életkilátásai. Igen gyakran tartós mozgáskorlátozottsághoz vagy rokkantsághoz vezetnek, illetve egyes betegségek túlélési mutatói sem annyira biztatóak. Az izmokat, az ízületeket, lágyrészeket és csontokat érintő betegségek terápiája roppant összetett; a diagnózis felállítása után gyakran egy életen át tartó gyógyszeres kezelés vár a betegre. Bizonyos esetekben azonban mi is tehetünk ízületeink, csontjaink egészségének megőrzése és a fennálló betegség enyhítése érdekében.

A boróka (Juniperus communis) bogyóját sokan csupán fűszernövényként vagy a gin alapanyagaként ismerik, azonban gyógynövényként is megállja a helyét. Reumás panaszokra ajánlják leginkább anyagcsereserkentő, vizelethajtó hatása miatt, továbbá az ízületi gyulladásokra is jótékonyan hathat (2). A borókabogyó gazdag illóolajokban, katekinekben, szerves savakban, terpénekben, keserűanyagokban, flavonoidokban és tanninokban, melyek együttesen eredményezik pozitív hatásait (3). A csalán (Urtica dioica) ún. vértisztító és vizelethajtó hatása révén távolít el a szervezetből bizonyos felhalmozódásra hajlamos anyagokat, gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van, ezáltal szintén hatásos lehet ízületi betegségekben (4). A csalánfélék hatóanyagai a klorofill, flavonoidok, lektinek, kávésavak és különböző ásványi anyagok (cink, mangán, réz, vas). A csalánfélékkel rokonságban álló orvosi zsálya (Salvia officinalis) is megemlítendő a sorban, szintén ismert gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatásáról, melyet a benne található illóolajok (tujon), alkaloidok, fenolok, terpének és egyéb anyagok okoznak (5). A kis ezerjófű (Centaurium erythraea) virágos hajtása közismert étvágyfokozó hatásáról a benne található keserűanyagok (centapikrin, sverozid, sveciamarin, genciopikrin, erintocentaurin), flavonoidok, kávésavak, triterpének és xantonok révén (6), azonban a fentebb (és ezután) említett gyógynövényekkel együttesen az ízületi problémák enyhítésében is használható. A tárnics, vagy más néven encián (Gentiana) is hasonló hatásokkal bír egyes források szerint (7), míg a kutyabenge kérge (bengekéreg) (Frangula alnus) – melyet több hónapon át szárítanak – is tartalmaz olyan anyagokat, melyek hasznosíthatóak a reumás panaszok mérséklésében. A közönséges nyír (Betula pendula) nyáron begyűjtött és megszárított levele flavonoidokat, illóolajokat és káliumsókat tartalmaz, melyek által kiváló vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik (8). A „minden bajra jó orvosságként” emlegetett orvosi veronikafű (Veronica officinalis) valóban számos egészségügyi problémában jelenthet segítséget, de leginkább a vizelethajtó és vértisztító teák alapanyagaként szokták felhasználni. Hatóanyagai a flavonoidok, triterpének, fahéjsav-származékok és iridoidok (katalpol, veronikozid, verprozid) (9).

A borókabogyót, csalánlevelet, kis ezerjófüvet, tárnicsot, kutyabengekérget, nyírfalevelet és veronikafüvet tartalmazó gyógytea-keverékünk ezek alapján enyhülést nyújthat az ízületi panaszokban

Felhasznált irodalom:

  1. Poór, Gy. (2015). Handbook of reumatology, 2nd edition. [A reumatológia tankönyve, második átdolgozott, bővített kiadás.] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 19. [Hungarian]
  2. Raina, R., Verma, P. K., Peshin, R., & Kour, H. (2019). Potential of Juniperus communis L as a nutraceutical in human and veterinary medicine. Heliyon, 5(8), e02376. doi:10.1016/j.heliyon.2019.e02376
  3. Martin, A. M., Queiroz, E. F., Marston, A., & Hostettmann, K. (2006). Labdane diterpenes from Juniperus communis L. berries. Phytochem. Anal., 17(1), 32–35. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16454474 (Letöltés: 2019. 09. 20.)
  4. Johnson, T. A., Sohn, J., Inman, W. D., Bjeldanes, L. F., & Rayburn, K. (2013). Lipophilic stinging nettle extracts possess potent anti-inflammatory activity, are not cytotoxic and may be superior to traditional tinctures for treating inflammatory disorders. Phytomedicine : international journal of phytotherapy and phytopharmacology, 20(2), 143–147. doi:10.1016/j.phymed.2012.09.016
  5. Ghorbani, A., & Esmaeilizadeh, M. (2017). Pharmacological properties of Salvia officinalis and its components. Journal of traditional and complementary medicine, 7(4), 433–440. doi:10.1016/j.jtcme.2016.12.014
  6. Kis ezerjófű virágos hajtás – Centaurii herba. https://tudatosvasarlo.hu/gyogynoveny/kis-ezerjofu (Letöltés: 2019. 09. 20.)
  7. Yu, F., Li, R., & Wang, R. (2004). Inhibitory effects of the Gentiana macrophylla (Gentianaceae) extract on rheumatoid arthritis of rats. J Ethnopharmacol. 95(1),77-81. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15374610 (Letöltés: 2019. 09. 20.)
  8. Gründemann, C., Gruber, C W., Hertrampf, A., et al. (2011). An aqueous birch leaf extract of Betula pendula inhibits the growth and cell division of inflammatory lymphocytes. J Ethnopharmacol., 136(3), 444-451. doi:10.1016/j.jep.2011.05.018 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21619918 (Letöltés: 2019. 09. 20.)
  9. Raclariu, A. C., Mocan, A., Popa, M. O., Vlase, L., Ichim, M. C., Crisan, G., et al. (2017). Veronica officinalis Product Authentication Using DNA Metabarcoding and HPLC-MS Reveals Widespread Adulteration with Veronica chamaedrys. Frontiers in pharmacology, 8, 378. doi:10.3389/fphar.2017.00378

Herbased © 2019 Minden jog fenntartva!

nadas web design

Please publish modules in offcanvas position.