Slider

16 vizhajtas

 

Gyógytea vízhajtásra 95g

 
1489 Ft

 

Szálas gyógytea keverék

 

Összetevők: nyírfalevél, csalánlevél, iglicegyökér, tarackbúzagyökér

Kiszerelés: 95 g

 

VÁSÁRLÁS

 

 

 

Használati javaslat:

A csészébe helyezett 3 g teakeveréket (csapott evőkanál) 2,5 dl forrásban lévő vízzel leforrázzuk. A forrázatot lefedjük, és 15 percig állni hagyjuk, majd kihűlést követően tetszés szerint ízesíthetjük. A főzetet fogyasztás előtt leszűrjük.

 

Figyelmeztetés:

Fogyasztása terhesség és szoptatás alatt, illetve 12 éves kor alatt nem ajánlott. Az ajánlott mennyiséget ne lépje túl.

 

Leírás:

A közönséges nyír (Betula pendula) kiváló vízhajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. Mindemellett ajánlják külsőleg hajhullás és korpásodás ellen is, mely hatását a haj és a hajas fejbőr rendszeres öblítése által éri el. A csalán (Urtica dioica) ún. vértisztító és vízhajtó hatása révén távolít el a szervezetből vizet és bizonyos felhalmozódásra hajlamos anyagokat, továbbá, gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van, ezáltal hatásos lehet ízületi megbetegségekben is. Az iglice (Ononis spinosa) antibakteriális, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása mellett jelentős diuretikus, azaz vizelet- és vízhajtó hatással is rendelkezik. Végül, a közönséges tarackbúza (Elymus repens), más néven ebgyógyítófű vagy tarack is helyet kap a felsorolásban, vízhajtó hatást eredményeznek, illetve ízületi panaszokra is alkalmazzák egyes országokban (Görögország, Olaszország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina).

Ezek alapján a szárított nyírfalevelet, csalánlevelet, iglicegyökeret és tarackbúzagyökeret tartalmazó gyógytea-keverékünk kiegészítő kezelésként eredményes lehet a szervezetben felhalmozódott vízmennyiség csökkentésében.

Tudjon meg többet a termékről!

Dagadó lábszárak, nehezített légzés, megnövekedett haskörfogat – tünetek, melyekre leggyakrabban felfigyelnek a betegek, és azonnal a vízhajtásra gondolnak megoldásként. Azonban a vizenyő nagyon sok egészségügyi állapot tünete lehet, így mindenképpen érdemes utánajárni a kiváltó oknak. Az oki kezelés mellett a vízhajtást legtöbbször gyógyszeresen végzik, azonban találunk a természetben is olyan gyógynövényeket, melyek segíteni tudnak a „vizesség” csökkentésében.

A vizenyő (ödéma) az ún. intersticiális térben (szövetközti) felszaporodó folyadék következménye, mely létrejöhet a bőrben, szervekben (tüdő) és testüregekben (hasüreg – ascitesz, hasvízkór) is. Két típusa van: a teljes testet érintő (generalizált) vagy izolált (lokalizált) vizenyő. Előbbit leggyakrabban szívelégtelenség, májzsugor, alulműködő pajzsmirigy, cukorbetegség, nefrózis szindróma, vagy várandósság okozza, míg a lokalizált vizenyőt legtöbbször vénás betegségek és elzáródások, nyirokelvezetési zavarok vagy túlműködő pajzsmirigy eredményezi (1). Továbbá, érdemes megemlíteni, hogy a női havi ciklus hormonális változásai által is kialakulhat átmeneti ödéma, mely nem kóros – magától elmúlik. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a fogyni kívánók vízhajtás általi akaratlagos testsúlyvesztése semmiképpen nem kívánatos orvosi szempontból – vagyis ne szervezetünk víztartalmát próbáljuk drasztikusan csökkenteni annak érdekében, hogy kevesebbet mutasson a mérleg, hanem táplálkozási szokásainkat változtassuk meg és törekedjünk a mindennapos testmozgásra. Azonban a fentebb említett állapotok okán kialakuló vizenyő mérséklésében a gyógyszeres kezelésen kívül gyógyteákat is fogyaszthatunk, melyek szintén hatékonyak lehetnek.

A közönséges nyír (Betula pendula) nyáron begyűjtött és megszárított levele flavonoidokat (kvercetin), illóolajokat (szeszkviterpének) és káliumsókat tartalmaz, melyek által kiváló vízhajtó és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik (2). Mindemellett ajánlják külsőleg hajhullás és korpásodás ellen is, mely hatását a haj és a hajas fejbőr rendszeres öblítése által éri el. A csalán (Urtica dioica) ún. vértisztító és vízhajtó hatása révén távolít el a szervezetből vizet és bizonyos felhalmozódásra hajlamos anyagokat, továbbá, gyulladáscsökkentő tulajdonsága is van, ezáltal hatásos lehet ízületi megbetegségekben is (3). A csalánfélék hatóanyagai a klorofill, flavonoidok, lektinek, kávésavak és különböző ásványi anyagok (cink, mangán, réz, vas). Az iglice (Ononis spinosa) gyökerének gyógyhatásait a benne található triterpének (alfa-onocerin), izoflavonoidok (ononin, formononetin), glikozidok (spinonin, medikarpin), fitoszterolok, szaponinok, fenilkarbonsavak, lektinek és illóolajok okozzák. Antibakteriális, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása mellett jelentős diuretikus, azaz vizelet- és vízhajtó hatással is rendelkezik (4). Végül, a közönséges tarackbúza (Elymus repens), más néven ebgyógyítófű vagy tarack is helyet kap a felsorolásban. Hatóanyagai az inulinszerű triticin, szaponinok, cukoralkoholok (mannitol és inozitol), fenilkarbonsavak, kovasav, szilikátok és némi illóolaj, melyek szintén vízhajtó hatást eredményeznek, illetve ízületi panaszokra is alkalmazzák egyes országokban (Görögország, Olaszország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina) (5).

Ezek alapján a szárított nyírfalevelet, csalánlevelet, iglicegyökeret és tarackbúzagyökeret tartalmazó gyógytea-keverékünk kiegészítő kezelésként eredményes lehet a szervezetben felhalmozódott vízmennyiség csökkentésében.
Felhasznált irodalom:

  1. Tulassay, Zs. (2016). Principles of Internal Medicine 2., 5th edition. [A belgyógyászat alapjai 2., 5. kiadás] Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest. 2121-2125. [Hungarian] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/adatok.html (Letöltés: 2019. 09. 21.)
  2. Gründemann, C., Gruber, C W., Hertrampf, A., et al. (2011). An aqueous birch leaf extract of Betula pendula inhibits the growth and cell division of inflammatory lymphocytes. J Ethnopharmacol., 136(3), 444-451. doi:10.1016/j.jep.2011.05.018 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21619918 (Letöltés: 2019. 09. 21.)
  3. Paduch, R., & Woźniak, A. (2015). The Effect of Lamium album Extract on Cultivated Human Corneal Epithelial Cells (10.014 pRSV-T). Journal of ophthalmic & vision research, 10(3), 229–237. doi:10.4103/2008-322X.170349
  4. EMA/HMPC/138316/2013 Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC). Assessment report on Ononis spinosa L., radix. 9 July 2013 https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/draft-assessment-report-ononis-spinosa-l-radix_en.pdf (Letöltés: 2019. 09. 21.)
  5. EMA/HMPC/563395/2010 Committee on Herbal Medicinal Products (HMPC). Assessment report on Agropyron repens (L.) P. Beauv., rhizoma. 22 November 2011 https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/final-assessment-report-agropyron-repens-l-p-beauv-rhizoma_en.pdf (Letöltés: 2019. 09. 21.)

Herbased © 2019 Minden jog fenntartva!

nadas web design

Please publish modules in offcanvas position.